Az egész lista, új sorrendben
A keverés minden elemet pontosan egyszer ad vissza, csak véletlen sorrendben. Semmi nem kerül hozzá és semmi nem vész el, és bármelyik elemnek ugyanakkora esélye van az első helyre.
Ezért ez az eszköz a sorrendekhez: ki ad elő először, melyik feladattal kezdjetek, milyen sorrendben jönnek a kiselőadások. Ha sok közül csak egy név kell, a kerék vagy a sorsolás jobban illik.
Ugyanez a lista azonnal csoportokra is osztható – leggyakrabban így használják csapatokhoz. Tizenkét név és három csoport csoportonként négy embert ad, anélkül hogy bárkinek el kellene döntenie, ki kivel legyen.
Így keverj meg egy listát
Előbb illeszd be, aztán állítsd be: minden beállítás arra vonatkozik, ami már a mezőben van.
Illeszd be az elemeket, és válaszd ki az elválasztót – sortörés, vessző vagy pontosvessző –, vagy hagyd az automatikus felismerést.
Válaszd ki a csoportok számát; egy csoport sima véletlen sorrendet jelent.
Kattints a „Keverés” gombra, és kapcsold be az eredeti listával való összevetést, hogy lásd, ki hova került.
Elválasztók, másolatok és rögzített helyek
A legtöbb beállítás azért létezik, mert a valódi listák rendetlenül érkeznek – Messengerből, táblázatból vagy jegyzetekből.
- Az elválasztó automatikus felismerése és kézi kiválasztása: sorok, vesszők, pontosvesszők
- Egyetlen listából legfeljebb 20 csoport
- Rögzített helyek, amelyek a helyükön maradnak, miközben a többi körülöttük keveredik
- A másolatok eltávolítása keverés előtt
- Számozott eredmény, hogy a sorrend 1, 2, 3-ként olvasható legyen
- Összevetés az eredeti sorrenddel és az elmozdult elemek száma
- Egyszerre legfeljebb 200 elem
- Az eredmény másolása és exportálása CSV-be
Amikor a sorrend a vita tárgya
A keverés ott a leghasznosabb, ahol a sorrend a kényes pont, nem a nyertes.
Egy workshop vezetője húsz résztvevőt oszt négy csoportba úgy, hogy senki sem választhatja meg a társait.
Egy konferencia szervezője rögzíti nyolc rövid előadás sorrendjét, és kivetíti a számozott listát.
Egy fejlesztőcsapat megkeveri a kódellenőrzési beosztást, hogy ne mindig ugyanaz kezdjen.
Egy tanítónő hetente új ülésrendet készít, és rögzíti azt a két gyereket, akiknek elöl kell ülniük.
Egy verseny szervezői kettes csoportokkal alakítják ki az első forduló párosításait.
Egy család vasárnaponként összekeveri a heti házimunkák listáját.
Hogyan lesz a listából csapat
Először a lista keveredik, utána kerül szét a csoportok között. Ha a létszám nem osztható maradék nélkül, a fölös elemek az első csoportokba kerülnek, ahelyett hogy az utolsóban halmozódnának: 13 ember három csoportban 5, 4 és 4 fő.
A rögzített helyek mindennél előrébb valók. A rögzített hely megtartja, amit odatettél, és csak a szabad elemek keverednek – így a nyitó előadó első marad, a többiek sorrendje pedig változik.
Amire a keverés nem képes
A másolatok eltávolítása módosítja a bemeneti listát, így az eredmény rövidebb lehet a beillesztettnél. Csoportosítás előtt ellenőrizd a létszámot, különben valamelyik csoportból hiányozni fog valaki.
A csoportok csak létszám szerint egyenlítődnek ki. Az eszköz semmit sem tud a tudásszintről, a tapasztalatról vagy arról, ki kivel dolgozik jól.
A keverés sorrendet ad, nem nyertest. Egyetlen névhez vagy díjakhoz használd a sorsolást.
Hogy higgyenek az eredménynek
- Ha a csoport előtt keversz, kapcsold be az összevetést: az elmozdulások száma válasz arra, hogy „de hiszen semmi sem változott”.
- Csapatalkotás előtt töröld a másolatokat, különben egy ismételt név két helyet foglal el.
- Párokhoz állíts be kettes csoportokat, ahelyett hogy kettesével olvasnád fel a megkevert listát.
- Ha valakinek tényleg kezdenie kell, rögzítsd a helyét, ahelyett hogy addig keversz, amíg véletlenül oda nem kerül.
Kérdések a keverésről és a csoportokról
Hogyan osszak fel egy listát véletlenszerű csapatokra?
Illeszd be a neveket, add meg a csoportok számát, és kattints a „Keverés” gombra. A lista előbb keveredik, aztán kerül szét, legfeljebb 20 csoportba.
Hogyan osszak 12 embert 3 csoportba?
Írd be mind a tizenkét nevet, és válassz három csoportot: mindegyikbe négy ember kerül. Ha a létszám nem osztható maradék nélkül, a fölös elemek az első csoportokba mennek.
Milyen elválasztókat használhatok?
Sortörést, vesszőt és pontosvesszőt; az automatikus felismerés a legtöbb beillesztett listát kezeli. Ha maguk az elemek is tartalmaznak vesszőt, válaszd ki kézzel az elválasztót.
Tarthatok valakit az első helyen?
Igen. Rögzítsd a helyet: az marad, a nem rögzített elemek pedig körülötte keverednek. Több helyet is rögzíthetsz.
Hány elemet keverhetek egyszerre?
2 és 200 között. A hosszabb listát előbb fel kell darabolni.
Hogyan bizonyítom, hogy a sorrend tényleg megváltozott?
Kapcsold be az eredeti listával való összevetést: a két sorrend egymás mellett látszik az elmozdult elemek számával együtt.
Elküldhetem a megkevert sorrendet a csoportnak?
Igen, közös munkamenettel: a lista és a csoportbeállítások elmentődnek, és mindenki ugyanazt a sorrendet látja, nem kell képernyőképeket küldözgetni.
Listát keverjek vagy sorsoljak?
Keverj, ha az egész listára szükséged van új sorrendben. Sorsolj, ha csak egy része kell: egy nyertes, három nyertes vagy nevekhez rendelt díjak.